Dörömbölnek a Mennyország kapuján. Szent Péter, szendergéséből felébredve odacsoszog a kulcsaival a kapuhoz, kinyitja, de nincs ott senki. Gondolja, hogy csak rosszul hallott, visszaül a kuckójába.
Nemsokára megint dörömbölést hall, megint odamegy, megint senki.
Talán valaki csak szórakozik - gondolja. Ám, alighogy visszafordul, újra dörömbölnek, de most az eddigieknél is erősebben. Dühösen feltárja a kaput, hát ott áll egy lélek.
- Te kopogtál az előbb is?
- Igen, Atyám.
- Csúnya dolog volt ugráltatni engem!
- Nem én tehetek róla, Atyám, azok ott lent próbáltak háromszor újraéleszteni!
